2011. december 27., kedd
15. nap Az Arunachala körbejárása a Pradakshina
15. nap reggel 6.30-kor indultunk a Ramanasramam elől a belső Pradaksinára.
Gyönyörű természeti környezetben, kellemes meleg reggeln csodáltuk meg a hegy különböző arculatait. 9 óra tájékán Ági lakásán (ami közel van a hegyhez) hosszabb piehnőt tartottunk, teáztunk és átbeszéltük az elmúlt napok elmaradt dolgait és beszélgettünk Ramanáról és a hegyről. Gabi elmondta beszámolóját.
Tamás sajátos stílusában élményszerűen beszélt Rámakrináról, mert ezt Kalkuttában nem volt időnk meghallgatni.
kb. 3/4 órás séta után találkoztunk Ernővel a hegyen. Lejött elénk és felvezette a csoportot a barlangjához, amit most kezd összkomfortossá varázsolni. Teljes szadhu (vándorszerzetes narancssárga ruhában) kinézete van. Ernő is megvendégelt minket és mi is ott hagytuk keksz készletünk egy részét.
Továbbhaladva a hegyen találkoztunk majmokkal, láttunk kis oltárokat, templomokat, majd a belső és külső pradaksina egyesült és leértünk a városba, ahol még 3 km-t mentünk. Ebédre betértünk a Rámakrina hotelbe, ami egy elegáns szálloda és 100 rúpiáért 18 fogásból álló ebédet ettünk. (fényképét feltettük a picasawebre). Volt benne sok kis mártás, szószok, főzelékfélék, (pl. csilis bab, paprikás karfiol , csicseriborsós püré, spenótós mártás, mentás mártás, aludttej, risz, lepényfélék, édes mártás, végén banán, jégkrém és egy összecsomagolt mentás zöld levél, amit szét kellett rágni rágó helyett) Igazán a ezeket az ételeket nem ismertük fel teljesen, de finomak voltak, erősek, csípősek is, mint itt délen a legtöbb étel .
Ezután 1 km-t sétáltunk még, a bazárban vitt az út, megálltunk egy kávézóban, majd utunk a Ramanasramhoz vezetett, ahol a Samadhi hallban zártuk utunkat, a zarándoklást. Ekkor 16 óra volt. Valóban zarándok út volt, mert borzasztó volt a hőség, éppen nem kaptunk hőgutát, de a határán voltunk.
Az érzés, hogy sikerült mindenkinek megtenni és az utat valamiért felajánlani, ellensúlyozta a nehézségeket.
Az esténk pihenéssel, töltődéssel és számítógépezéssel telt el. A szomszédos jó minőségű internet kávézóban sikerült az elmúlt napok elmaradásait pótolni, a képeket feltenni és szöveget írni. (reméljük tettszik)
A következő nap szabad nap, este 18 órakor a kis asramunk szwámija (szerzetese) szatszangot tart majd a számunkra).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése