2011. december 27., kedd

12. nap Kolkata-Calcutta és a továbbrepülés

12. nap Calcutta és a repülés Chennai-ba

A HOWRAH pályaudvar mérete számunkra elképzelhetetlen. Valószínűleg India egyik legnagyobb pályaudvara. A 8-9 es vágányok között egy külön autóút van, de hogy összesen hány vágány, az nem derült ki, mert nem lehetett átlátni a pályaudvar méretét. A 24-es vágányt még mondták, de lehet, hogy ennél több volt.
Időközben leegyeztettük, hogy túléljük  körülményeket, pihenünk, pakolunk, és nem megyünk sehova Calcuttában, ugrik a Ramakrishna missziós programunk. A szálló küldött értünk két Indiait, akik azonban a taxikkal nem jöhettek be a vágányhoz, így át kellett mennünk velük a pályaudvaron a tömegen. Be akartak préselni minket két átlagos autóba a cuccunkkal együtt, erről lebeszéltük őket, és közöltük, hogy 3 autóval megyünk.
Megérkezve a szállodába azonnal újra lefeküdtünk a szűk, de kissé koszos szobáinkba. A szobapincér hozott reggelit, átpakoltuk a cuccokat a repülőtérre felkészülve és kitaxiztunk a reptérre. Calcutta, a mai nevén Kolkata - egy büdös, koszos, lepusztult város képét mutatta a taxiból. Így nem nagyon bántuk, hogy nem jutott időnk benne semmire (idaig ez a varos volt nezett ki a legrosszabban).
Közben kiderült, hogy Szilvi a telefonját, Tamás pedig a régi megszokott kabátját hagyta a szállodában sietve, pakolás közben.  Mindkettőt elveszettnek nyilvánítottuk, már nem volt idő visszamenni. 
A repülőtéren újra megnyugodtunk a pályaudvar teljes kontrasztjaként megtapasztalt rendtől és fegyelemtől, és az erős katonai jelenléttől, amit tapasztaltunk.Gyonyoru tisztasag, rend, modern, nyugati korulmenyek, finom, tiszta etelek, subway etkezde, ami nalunk is van Magyarorszagon. Mivel 24-e volt, ezert finom karacsonyi subway szendvicseket ettunk es finom kavet ittunk. Agica beszelgetesbe merult a mellette ulo indiai holggyel, akik a ferjevel a fiukat vartak Bangalorbol. Ok tobbszor voltak Europaban, szinte minden orszagban, jovore Magyarorszagra is el akarnak menni, sok szep dolgot hallottak rola, rogton mondtak a fovaros nevet. Rentkivul intelligens, muvelt holgy volt, szep szariba oltozve.
  Kényelmes de teljesen tele lévő járattal érkeztünk meg Chennai-ba (Madras) a Bengali Obol felett repulve, ahol végre nagy meleg fogadott.  A másik kellemes meglepetés a tisztán hindu dél kulturális fölénye volt az észak indiai iszlámmal keveredett hindu kultúrával szemben. Az utak szélesek, rendezetettek, nem láttunk nyomornegyedeket, az autók újak, jók. Modern Toyota nagyméretű egyterű autók vittek minket a szállodába. 
A szálloda is kívülről pazarnak tünt, volt benne lift és elegáns előtér, azután a szobák már nem mutatták ugyanezt a színvonalat, mert az ágyneműk kisse koszosak voltak, és a fürdőszoba is erősen lepusztult. Meleg víz a folyosón, vodorben lehetett a szobakba vinni mosakodashoz - de ez így volt Kolkatában is. 
Kis meghitt karácsonyi ünnepség után- ahol előkerültek az általunk hozott karácsonyi énekek, a mézespuszedli Zsuzsi és Kata jóvoltából, vörösáfonya és birsalma sajt Pista részéről, karacsonyi kepek, kis fa karacsonyfa Pistatol- megbeszéltük, hogy másnap 8-kor találkozunk, és megbeszéljük hova megyünk. Majd aludni tértünk az otthoniak felhívása után.          

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése