Pune-i élményeink: a Ramamani Iyengar Memorial Jóga Intézet és az itt folyó oktatásl

Bár már a második hét is eltelt Pune-ban, de olyan sűrűn pörögnek az események, hogy az Intézetbe való beintegrálódás mellett nem volt időnk blogot írni. A Ramamani Iyengar Memorial Yoga Institute-ba (ami Iyengar Úr feleségéről Ramamaniról van elnevezve, aki az Intézet megalakulásakor 1974-ben halt meg),gyakorlatilag reggel 7 órától este 20 óráig folyamatosan lehet órákra járni. A kötelező óráink általában egy kétórás gyakorlás, valamint többnyire három órányi lehetőség a nagyteremben gyakorolni, ahol mindenki a saját gyakorlatsorát végezheti és használni lehet a terem rendkívüli (sokszínű) segédeszköz felszereltségét. Ezenkívül lehetőségünk van bejárni az Intézet tanárai által a város lakosaiank tartott kezdő és középhaladó órákra. Itt tudjuk megnézni, hogy hogyan kell az Iyengar módszert saját óráinkon alkalmazni. ezzel a lehetőséggel majdnem mindenki él. A mi óráinkat hívják advance class-nak, azaz haladó csoportnak, ide csak jógatanárok járhatnak, az Intézet asszisztensi kara és néhány régóta gyakorló indiai.  Valamint hetente van két női advance óra és egy pranajama csütörtök este, amit Gita Iyengar tart, illetve ő tartja a péntek esti haladó órát is. Ebben a hónapban kb. 120-150 okleveles Iyengar jógatanár van Pune-ben és jár be az Intézetbe. A világ szinte minden országából, Brazíliától Oroszországig, Új Zélandtól USA-ig, Norvégiától Kínáig vannak itt jógatanárok. Főleg középkorú, vagy ennél idősebb emberek, nálunk fiatalabbat keveset látni. Nagyon inspiráló ennyi komoly, elkötelezett gyakorlóval együtt gyakorolni a teremben, sokat tudunk egymástól tanulni. Csaknem minden nap van az Intézetben terápiás foglalkozás, amire szintén bejárhatunk. Külön kérésre a tapasztaltabb jógatanárok asszisztálhatnak, azaz 1-2 pácienssel foglalkozhatnak az órán. Ezeket az órákat midnig Gita Iyengar vezeti és felügyeli. 40-50 asszisztens dolgozik ugyanennyi pácienssel a segédeszközök legkülönbözőbb fajtáit felhasználva (sokkal még mi sem találkoztunk) és benne tartva a betegeket hosszabb ideig az egyes pózokban. A reggeli foglalkozásokat Prshant Iyengar tartja ebben a hónapban. Ő jógafilozófiában és bölcseletben rendkívül képzett. A feladata az, hogy megmutassa a nemzötközi tanári karnak (akár ászanázás közben is), hogy mi van a fizikai síkon túl és mik a jóga magasabb lépcsőfokai. A tanítása teljesen megegyezik az általunk, a korábbi években a klasszikus jógában tanultakkal. Az egyedüli különbség az, hogy a komoly és igen fejlesztő, energetizáló ászanákban tapasztaljuk meg a légzés, az elme, a tudatosség és a test integrációját. Teljesen átalakult az Iyengar jógáról alkotott képünk. Úgy tűnik, hogy tényleg nem lehet megismerni és megérteni az Iyengar jóga nagyszerűségét a központi intézet meglátogatása nélkül. Volt szerencsénk lemenni az Intézet alagsorában található könyvtárba, ami az Iyengar család saját könyvtára és ők bocsátották a látogatók rendelkezésére. Ennek a könyvtárnak az alapján egy rendkívül széles látókörű és egyetemleges megközelítésével találkozhatunk a jógának: Swami Satyanandától Ramana Maharisin át a nyugati klasszikus jógaszerzőkig, az ősi védikus irodalmak feldolgozásáig mindenféle komoly könnyvvel el van látva a könyvtár. Megtalálhatóak Swami Ráma, Swami Veda, Jógananda művei, a A Bihari Jógaegyetem (Satyananda vonal) összes tananyaga. Mint Lonavalában megtudtuk Iyengar Úr az Indiai Jógaszövetség elnöke, amely szövetség igyekszik tömöríteni az Indiában megtalálható összes komoly jógaiskolát és jógairányzatot. Az Intézet állandó dolgozói stábja az asszisztensekkel együtt kb. 20 fő. A magja ennek, akik az Intézet légkörét megadják, idős, több évtizede gyakorló, nagyon magas tudatossági szinten álló kedves hindu emberek. A könyvesbolt és jógakellékbolt vezetőjével, egy Datta nevű úrral, valamint a cd és dvd készítésével és árulásával foglalkozó aranyos idős házaspárral igen jóba lettünk. Így nyilt lehetőség azokra a kellék és szobor vásárlásokra, amelyekről a hírlevélből már értesültetek. Természetesen megvásároltuk az Intézet összes olyan nyomtatott  kiadványát amivel még nem rendelkeztünk és megvásároltunk egy-egy mintát az itt használt kellékekből is, valamint vettünk szép pólókat és jógafilozófia előadást tartalmazó hanganyagokat is. Nagyon sok apró momentum és történés zajlik minden nap körülöttünk, amik mindazt a nagyon komoly elkötelezettséget mutatják, amellyel az Iyengar család a Jóga felé fordult.   Ugyanabban az udvarban ahol az Intézet áll, ott van a saját házuk is, pár méterre az Intézettől. Gyakorlatilag a nyilvánosság előtt zajlik az egész életük (mivel az ablakokon keresztül látjuk a szobájukban zajló történéseket, Gurujunak sem a fia, sem a lánya nem családos, ők is az egész életüket mások tanítására tették fel), amivel példát mutatnak a világ minden részéből idesereglő tanári gárdának. A fiatal asszisztensi gárda rendkívül képzett. Ez azért nem meglepő. mert reggeltől estig ott vannak szinte valamennyi órán (vagy ők tartják) és a terápiás órákon is asszisztálnak és ezt már több éve teszik. Lett egy kedvenc fiatal oktatónk, Raja a neve (fiú), az ő óráira igyekszünk bejutni jegyzetelni, mert fantasztikusan oktat. A második héten a várakozásnak megfelelően egyre nehezebbek és keményebbek a gyakorlások. Igyekszünk felváltva gyakorolni, hogy valaki jegyzetelni tudjon közülünk. Ágicának volt szerencséje két olyan haladó gyakorláson részt venni, amelyen a rendkívül nehéz ülő csavaró gyakorlatokat (lótusz lábhelyzetből kiindulva), illetve a leghaladóbb hátrahajló gyakorlatokat ismételték sorozatban. ezeken az órákon a fordított testhelyzetek gyakorlásán is nagy hangsúly helyeződött, a fejenállás csavaró változatai és a kézenállás különböző variációi fordultak elő. Jellemző Gita órájára, hogy szó szerint egy gombostűt sem lehet leejteni annyian vannak, mert a két haladó csoport összevontan van jelen. Kb. 120-140-en lehettünk a teremben. Nemcsak hogy szőnyeg szőnyeghez ér, de van akinek csak egy fél szőnyegnyi hely jut és így gyakorol. És így is boldog, hogy befért a terembe és Gita világhírű órájára. Mi mivel mindig jóval korábban érkezünk az órákra nincs gondunk a hellyel. ilyenkor azokra a gyakorlóinkra gondolunk, akik időnként nehezményezik, ha egy-egy haladó órán kicsit többen vagyunk a megszokottnál. Bár ilyenkor is távol vagyunk attól, hogy a szőnyegek összeérjenek. Egy belső megérzéstől vezetve elmentünk múlt szombaton az esti haladó órára (18-20-ig, ugyanis csak a vasárnap a szünnap), Csongor beállt gyakorolni, Ágica pedig jegyzetelt. Feltűnő volt már az is, hogy nem volt tele a terem, főleg idősebb indiai úriemberek voltak jelen és csak 3 hölgy (összesen 20-an voltunk, de mégis a nagy teremben). Amikor az idős, alacsony oktatónk Sha megjelent, az indiai gyakorlók szinte valamennyien odamentek hozzá, megérintették a lábát és áldását kérték. Ez még az Intézetben az Iyengar család tagjainál sem megszokott és jelezte, hogy nem akárki tartja az órát. Iyengar Úrnak egy régi gyakorló társa és tanítványa volt, aki ahogy az órából kiderült nagyon magas szintre jutott a jógában. A beveztő imánál már lótusz ülést kért és az ima éneklésével csatlakoztunk a felettünk levő kisebb teremben folyó órakezdés hangos énekéhez. Nem akartuk elnyomni, vagy disszonánsan megzavarni az ő éneküket.Ez is már egy magasabb fokú tudatosság jele volt. Az óra során szinte valamennyi fordított testhelyzeten végigmentünk, a kéztámasz nélküli fejenállástól kezdve az alkartámaszig és a kézenállásig. A gyakorlatok többségében 10 percet töltöttünk és belső mantra ismétlést gyakoroltunk és figyeltük a tudatosság változását. Megpróbáltunk eggyé válni a bennünk lévő Isteni minőséggel. Rendkívüli és felemelő élmény volt az idős úr vezetésével végiggyakorolni a két órát. Sok olyan utasítás hangzott el, amely az élet szépségének megtapasztalására és a körülöttümnk lévő áldások átélésére buzdítottak. A gyakorlás és a belső élmények hatására az óra végén én is odamentem meghajolni előtte, megérinteni a lábát és áldását kérni, amit ő mosolyogva teljesített. Nyugatiak kb. 4-5-en voltunk, de valamennyien ezt tettük. Ő élő bizonyságát adta az Iyengar jóga integráltságának és annak, hogy minden jógirányzat végső célja ugyanaz. Ha más meséli nekem, hogy ilyen Iyengar jóga órán vett részt az Intézetben, akkor nem hiszem el. Most hétvégén az Iyengar közösség ünnepe lesz az Intézet megnyitásának az évfordulóján. Ezen egy csekély összeg befizetésével bármelyik hallgató részt vehet és vendégül lesz látva, műsorok, éneklések lesznek. Az elkövetkezendő két hétben is igyekszünk minél több órára bejutni gyakorolni és jegyzetelni, amire az állandó e-mail írás mellett időnk marad.